A Segítség, segítek c. előadásban két család sorsa ütközik: egy kárpátaljai származású kutató orvosnő vak fiával menekül a háború elől Magyarországra, hiszen az otthonukat az oroszok lebombázták. Semmijük sem maradt. Ukrán férje otthon marad harcolni és ellenállni. A családot egy magyarországi tudós kolléga fogadja be a lakásába. Tíz éve egy konferencián találkoztak, ahol egy futó kaland – konferenciaszerelem – is megesett köztük, innen az ismeretség. Az asszony nem tud kihez fordulni, megkeresi a régi barátot. És ezzel egy újabb tűzfészek jön létre, messze Kijevtől, a harcoktól. A segíteni akaró jószándék az együttélés során nem elég, újabb konfliktusok adódnak. 
Tudják-e folytatni a korábbi életüket, ahogy szeretnék? Sikerül-e a kényes helyzetből jól kijönnie a három felnőttnek és két kamasznak? A házasság problémáit hogyan erősíti fel ez anem mindennapi helyzet és a feltörő emlékek? Az ukrán fiú és a magyar lány közötti eső ellenszenv hogyan változik szerelemmé? Mi az a külön nyelv, amin a szerelmesek egymással kommunikálnak, de a többiek ezt nem értik? És mi történik, ha vége a háborúnak és a család visszatérhet Ukrajnába?
A darabban a belső monológok zenében szólalnak meg – Szirtes Edina Mókus zenésíti meg a szereplők belső gondolatait. A zene és a ritmus kiemelt jelentőségű: egy ütőhangszeres élőben kíséri a jeleneteket és az énekeket. Az ütőhagangszerek ütései a menekültekben a háború zaját idézik fel, de a szereplők lelkében dúló háború zaját is kifejezik. A zene, a ritmus és a szöveg egymásba játszó szövete adja az előadás elemelt, költői stílusát – a Baltazár színészei előadásában. Az előadás rendezője Kováts Kriszta.

Író: Vörös István
Zene: Szirtes Edina Mókus

RENDEZŐ: Kováts Kriszta 
Látvány: Ruttka Andrea
Színművész-asszisztens: Básti Andrea

SZEREPLŐK:
Medetz Attila, Kovács Panka, Kocsi Zsófia, Keresztes Anna, Klabacsek Dániel
Perger István Guszty (zenész)

további infók ->